A magyar állatvédelem nagyon nehéz. Aki nem lát a falak mögé, el sem tudja hinni, hogy mekkora gondokkal kell nap, mint nap megküzdenünk nekünk és állatvédő társainknak. Semmilyen feltétel nem adott, azoknak az előteremtése és megteremtése borzalmasan nehéz.

Sokan nézitek a külföldi állatmentős csatornákat, filmeket biztosan ti is, hogy szuper autóval mentik az ottani állatvédők a bajba jutott négylábúakat, befogják őket, majd viszik az állatotthonba, ahol külön állatorvosi csapat várja őket, felszerelt rendelővel, stb. Ez lenne a normális! De ott van a lenne szócska!

Mi idehaza nemhogy egy jó, szuper autóról nem merünk álmodni, vagy egy normális, fedett épületről, amely mondjuk téglából épült és csempézett belülről, könnyen fertőtleníthető, de még egy tele állateledel raktárról sem. De küzdünk, mi is és a többiek is, mert szeretjük az állatokat és a lehetőségeinkhez mérten megpróbáljuk azt megtenni értük, amit megtudunk, felelősséggel! Sokan támadnak bennünket, ha egy segítségkérésnek nem tudunk eleget tenni, pedig nekünk fáj a legjobban!

De meg kell értenie mindenkinek, hogy felelőtlenül egy szervezet sem fogadhat állatot. A rosszból nem lehet elhelyezni egy rosszabba, márpedig, ha egy egyesület nem tudja az állatnak az alapvető ellátást biztosítani, bizony a helyzete nemhogy javulna, de ... Sajnos erre rengeteg példát láthattunk már, amikor csak gyűltek és gyűltek az állatok egy adott menhelyen, majd már ott tartottak, hogy rosszabb helyük lett ott, mint korábbi helyükön!

Ésszel kell csinálni és oda kell figyelni és bizony a társadalomnak, az embereknek is ki kell venniük a részüket, minimum azzal, hogy a kedvencüket ivartalaníttatják. Mert bizony az esetek többségében a házi szaporulatokból lesz utcamacska vagy utcakutya, menhelylakó, ebrendészeti telepen rettegő állat. Mindenki segítse és támogassa a számára kedves állatvédelmi szervezetet, főleg most, hiszen nagyon nehéz időket élünk meg.

Kovács Erika - Köszönjük szépen a cikket és azt is, hogy folyamatosan figyelemmel kíséred a munkánkat!